Az ukrajnai béketervekről, tizenkét új gazdasági megállapodásról – köztük közlekedési és energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektekről – tárgyal majd háromnapos magyarországi látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök a magyar kormány tagjaival.
Gazdasági kérdések mellett az ukrajnai háború és a globális biztonság is szóba került hétfőn a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozón Párizsban - derült ki az egyeztetést követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kiadott közleményből, melyben nyíltnak és őszintének nevezte a megbeszéléseket.
Legalább 16 darab megállapodást írhat alá a magyar kormánnyal e heti látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök, ebből pedi egy a nukleáris energia teljes portfólióját lefedő együttműködés lehet – jelentette be hétfő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az örmény kollégájával tartott hétfői sajtótájékoztatón. Korábban felmerült már, hogy akár Kína is beléphet a Paks II. projektbe, amit ez a tervezett egyezmény lehetővé is tenne.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke Franciaországba érkezett vasárnap, ezzel megkezdte a három országot érintő európai körútját. Az út célja az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok javítása is lesz az EU-n keresztül, valamint a kereskedelmi ügyek és az ukrajnai kérdések megvitatása is napirendre kerülnek - írta a South China Morning Post.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Két forgatókönyvet is felvázolt az egyik neves londoni elemzőműhely, az Oxford Economics arra, hogy mi várható a kínai gazdaságban, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök, tekintettel arra, hogy Trump újra vámszigorításokat és egyéb lépéseket helyezett kilátásba. Úgy látják, hogy a markánsan negatív hatásoknak a második Trump-kormányzat esetén is korlátozott az esélyük.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Május 8. és 10. között Magyarországra látogat a kínai elnök. Hszi Csin-pingnek azonban nem csak Budapesten lesznek hivatalos programjai, ugyanis a Szabad Európa úgy értesült, hogy a magyar kormányfővel közösen bejelenthetik a Great Wall Motors kínai autógyár pécsi üzemnyitását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy májusban készül Kínába látogatni. Az államfő ezt a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének csütörtöki moszkvai tanácskozásán közölte a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.
John Aquilino, amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság admirálisa szerint Kína arra készül, hogy 2027-re készen álljon Tajvan megszállására – írja a Nikkei Asia.
Kína a növekvő globális kihívások közepette úgy döntötte, hogy új egységeket hoz létre a Népi Felszabadító Hadseregben (People’s Liberation Army – PLA) – számolt be a Nikkei Asia.
Több amerikai kormánytag pekingi utazásáról, valamint alacsonyabb szintű amerikai-kínai egyeztetésekről is megállapodott Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök idei első telefonos megbeszélésén.
Caj Csi, a kínai elnök kabinetfőnöke vette át a digitális gazdaság felügyeletét és a kiberbiztonságért felelős kommunista párti testület vezetését. A lépés Hszi Csin-ping hatalmának megerősítését célozza - írta a South China Morning Post.
Peking diplomáciai tiltakozást nyújtott be Újdelhiben, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalosan megnyitotta egy Arunácsal Pradesh-i alagtat. A terület ellenőrzését mindkét hatalom magáénak követeli – jelentette a South China Morning Post. .
2022 októberében komoly válság uralkodott a Fehér Házban, miután Joe Biden elnök a lehallgatott orosz telefonbeszélgetésekre hivatkozva állította, hogy Putyin nukleáris fenyegetése bármelyik pillanatban valósággá válhat - jelentette a New York Times.
A tajvani kormány szerint pánikot váltott ki a helyi lakosság körében, hogy a Csinmen-szigetek közelében kínai parti őrök rövid időre felszálltak egy tajvani hajóra. Ez az esemény nem sokkal Peking korábbi bejelentése után történt, miszerint megerősítik a térségben folytatott járőrözést – tudósított az Al Jazeera.
A kínai belpolitika vizsgálata mindig egy kifejezetten nehéz terep a politikai elemzők számára, mivel Pekingben kínosan ügyelnek arra, hogy szinte semmilyen belső ügy ne jusson el a nemzetközi közvéleményhez. Ennek ellenére időről időre kiszivárognak olyan információk, amelyek bemutatják, hogy a keleti nagyhatalomnál is turbulensen változik a helyzet, folyamatos hatalmi harcok dúlnak a legfontosabb politikai helyekért.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.